2020. Február 16. 13:50

A Barangoló Közhasznú Egyesület 2020. február 15-én rendezte meg a Dél-Békési Civil Szövetség soron következő konferenciáját, melynek témája a helytörténet volt.

A konferenciára érkező vendégeket a Barangoló Közösségi Házban vártuk, ahol hamarosan élénk beszélgetés vette kezdetét. Különösen a helytörténet kutatásával foglalkozó civilek között, akik saját településük múltjának kutatása közben sok olyan információra is bukkannak, amely segíti a többiek munkáját is. Olyan elköteleződés, olyan mély szakmai tudás jellemzi a civil helytörténészeket, mely elősegíti múltunk pontosabb megismerését. Hiszen „aki nem ismeri a múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja a jövőjét sem építeni.”

Konferenciánk elején szokás szerint az aktualitásokra is sort kerítettünk. Horváth László nyújtott információt a Falusi Civil Alapról, mely a kis települések civil közösségi tevékenységét és feltételeit támogatja. Ezen kívül biztatott mindenkit a Nemzeti Együttműködési Alap civil jelöltállítási rendszerében való részvételre. Beszéltünk arról is, hogy egyesületünk gyűjteményes házának felújítása hogyan haladt eddig, mit tervezünk még, illetve arról, hogy tavasszal szeretnénk megnyitni a látogatók előtt.

Helytörténeti konferenciánk első előadója Szabó Tünde, a battonyai Fodor Manó Helytörténeti Egyesület munkatársa Battonya település kialakulását mutatta be. Írásos emlékek a 18. századtól segítik a múlt kutatását, melyből következtetni lehet hányan és kik éltek itt, mivel foglalkoztak. Az 1720. évi összeírás, az Úrbéri tabellák, az Urbarium, katonai felmérések, térképek vagy a Mezővárosi privilégium olyan információkat tartalmaznak, melyekből a következtetni lehet, hogyan éltek régen. A korabeli újságok is sok információval szolgálhatnak, illetve a régi képek is, melyek megmutatják a település akkori épületeit, pillanatfelvételeket láthatunk az akkor élt emberek életéből. Sajnos van olyan épület, amely már csak fotón látható. A régi tárgyakból és azok lelőhelyéből is lehet következtetni a múlt történéseire. A lakosságszám változása is árulkodó. Battonya lakosságának száma az I. világháborúig növekedett, majd az 1950-es évek óta csökken. Az előadás alatt kirajzolódott a régmúlt Battonyája, a régen élt emberek élete.

Második előadónk Kerekes György, a mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyesület elnöke Mezőhegyes korai történetét mutatta be nekünk. A térségben talált tárgyi emlékek, leletek egyben Mezőhegyesre is vonatkoznak. Már a csiszolt kőkorból is felszínre kerültek anyagok, majd a rézkorból és bronzkorból is. A helyben talált leletek, használati tárgyak, ékszerek, pénzek alapján lehet következtetni arra, hogy a szkíták, kelták, szarmaták megjelenésével növekszik a megtelepedések száma itt. A tárgyak vagy hadisarc, vagy a kereskedelem útján kerültek vidékünkre. Térképen láthattuk, hol találtak római pénzérméket.  Az avarok megjelenését a bizánci pénzérmék, veretkészlet igazolja, a honfoglalás időszakából pedig a kéttagú csüngő maradt ránk. Vidéken is megtalálhatóak az anyagi jólét nyomai az Árpád-korból, Szent István kori, András kori, bizánci, III. Béla kori pénzek formájában. 2017-ben majd 2019-ben folytattak ásatást egy Árpád-kori templom körüli temetőben, ahol egy építmény részét találták meg. Mint később kiderült ez egy cserépégető kemence része, melynek technikáját a ciszterciek hozták el. Leletek a későbbi korokból is kerültek elő. A tatárjárás korából például a kopáncsi kincslelet, vagy a Hunyadiak birtokszerzése nyomán gyűrűk, fémékszerek, hajtűk. A törökök megjelenésével hat évig elnéptelenedik a falu. Térségünkben nagy a reformáció térhódítása. A Habsburg érával megindul a birodalom felé a kereskedés, a pénzérmék között sok hamis érme kerül elő. A három részre szakadt országban marhakereskedéssel foglalkoztak az itt élők, nagyon sok plomba került elő. A modern Mezőhegyes története II. Józseffel és Csekonics báróval kezdődött el.

Kávészünet után Albertus László, a mezőkovácsházi Balogh György Honismereti Egyesület elnöke Kovácsháza anno című előadását hallgattuk meg. Mennyi mindent nem tudunk még…, kezdte előadónk, s arra intett mindenkit, hogy akár az írásos emlékeket is kétkedve fogadjuk, mert írója saját, személyes nézőpontja szerint tekint vissza a múltba. Mezőkovácsháza helytörténeti írásai is Görög János iskolaigazgató településtörténeti írásán alapult, mely a település időpontját 1814-re tette. Később megtalálták a Községháza építésénél az alapkőbe helyezett, 1884-ben íródott Emlékiratot, melyben Mezőkovácsháza telepítésének időpontja az 1813. év.  A helytörténeti kutatások sok új ismeretet feltárhatnak. Valaha öt Kovácsháza volt: Mezőkovácsháza, Reformátuskovácsháza, Tótkovácsháza, Hadház kovácsháza, Sátorkovácsháza. Hat örmény család élt ezen a területen: a Jakabffy, a Vertán-Sármezey, a Kövér, a Verzár, a Simay és a Lászlóffy család. A Mezőkovácsházán található kilenc kripta főleg örmény családoké, melyeket remélhetőleg sikerül felújítani, hogy az utókorra megmaradjanak. Sok esetben a fotók, képeslapok is nyújthatnak támpontot a múlt feltárásában. Vagy akár egy-egy régi film is, ahogyan az előadás végén láthattuk.

A konferencia utolsó előadásában Gonda Edit, a Barangoló Közhasznú Egyesület tagja mutatta be településünket a kezdetektől, amikor még Tótkovácsháza voltunk, a 20. század utolsó évtizedéig. Kezdve onnan, amikor az itt élő árendás jobbágyok szembeszegültek főbérlőjükkel, Lukács Józseffel, odáig, miként változtatták a település nevét az itt lakók Véghegyházára, Végh Aurél iránt érzett hálájukban. Mikortól lett önálló plébánia, hogyan kapcsolódtunk be a vasúti közlekedésbe, az első óvoda, iskola hogyan működött, vagy akár a postahivatal milyen forgalmat bonyolított. A magyar történelem eseményeihez hogyan kapcsolódott településünk, milyen tragédiák vagy örömök történtek kis falunkban. Az elhangzott ismeretek, írásos emlékek, adatok, fotók Baráth Mihály Végegyházi emlékkönyvében is olvashatók, melynek összeállításában, az anyagok felkeresésében, azonosításában előadónk sok-sok segítséget adott. E könyvvel minden előadónkat megajándékoztunk.

Az előadások után megebédeltünk, s közben jócskán volt még alkalmunk beszélgetni, s a résztvevők ki is használták ezt az alkalmat.

A konferenciát a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatta.  

Horváth Judit